….zongora
hangjai…
Kuksi a képek között
a karmesteri képére bukkan, a kezében pálca.
Kuksi: -
Mi vagy Te ? , tanító bácsi?
Öreg: -
Nem.
Kuksi:-
Bűvész.
Öreg: -
Olyasmi, mint a bűvész. Ha én ezzel a pálcával intek, az emberek muzsikálni
kezdenek.
……...Odalent
a világban még nagyon nagy a zaj, nem hallanák meg a muzsikát.
Neked mi bűnöd volt?
Öreg: -
Nagy! Gondolkodni mertem.
Mit írsz?
Öreg: -
Kottát.
Kuksi: -
Az minek?
Öreg: -
Abból lesz a zene.
Kuksi: -
Az minek?
Öreg: -
Ha valami nagyon fáj, vagy valami nagyon szép,
hogy azt már ki sem lehet
mondani, azt így mondja el az ember.
Így könnyebben meghallják. Érted?
Kuksi: -
Nem.
Öreg: -
Hát ide figyelj! – mese a fiatalemberről, akinek sok mondanivalója volt, és
leült a zongorához és a Marsailles hangjait csalta elő.
Az egyik fütyülte, a másik dúdolta
– szárnyra kelt a dal.
Mikor már tömegek énekelték –
ágyúval feleltek rá.
De a dal erősebb lett, mert a
világon mindenhol megértették amit a fiatalember mondani akart.
Kuksi: -
És mit mondott?
Öreg:- Szabadság.
Részletek a Valahol Európában c. filmből